„Arra a megfigyelésre tettem szert, hogy egy célirányos élet általában jobb, gazdagabb, egészségesebb, mint egy céltalan, és jobb az idővel előre tartani, mint az idő ellen visszafelé lépkedni.” Carl Gustav Jung

10 %

Az a bizonyos 10 % és fontossága

Ha holnaptól mondjuk, 50.000 Ft -al kevesebb lenne a jövedelme, az hiányozna, érzékenyen érintené? Ha a válasz igen olvassa át ezt az oldalt!

Az egész világon van egy általánosan elterjedt pénzügyi ajánlás, ami magánemberek, családok és cégek számára egyaránt érvényes. A nettó bevétel minimum 10 százalékát kötelező lenne, és célszerű is tartalékalap képzésére félrerakni. Magyarországon ezt a szemléletet, csak nagyon fogadják el, és tartják be, a többségnek még forradalmi ötletnek számít.

A 10 százalékkal kapcsolatban két kihívás szokott felmerülni, egyrészt, hogy az túl sok, másrészt, hogy az túl kevés.

Gondolkodjunk együtt!

Az általános vélekedés szerint, olyan kevés a jövedelmünk, ha még félre is raknánk ezt a 10 százalékot, mire is mennénk vele? Az attól függ! Mert bizony kevés lesz az valóban, ha csak bankba rakjuk, ami nagy valószínűség szerint az infláció körüli kamatot ad, és a kaz egyéb költségekről még nem is beszéltünk. Így nem sokra megyünk. Csakhogy itt most hosszútávra  is,

Tegyük fel, hogy a család jövedelme stabilan 10 százalékkal megnő. Egy tíz százalékos jövedelem többletet igazából észre sem fog venni a család, ezért észrevétlenül fog elszivárogni. Általános vélekedés szerint kb. a 25% feletti bevétel emelkedés az, ami feltűnik, igaz ez cégek esetében is. Ugyan így, bármilyen hihetetlenül is hangzik, ha a bevételek tíz százalékát elkülönítik egy tartalékalapba a család vagy cég, ezt nem is fogja észrevenni. Ezt érdekes módon senki sem szokta elhinni ellentétben azt mindenki elhiszi, hogy a tíz százalékos bevétel növekedés észrevétlen marad. Tessék kipróbálni!

Vegyünk egy alsó középosztálybeli családot havi 250.000 Ft havi bevétellel. Rakjunk félre ebből a tíz százalékot, azaz évi 300.000Ft-ot. Mit lehet ebből kihozni? Itt nem részletezzük, de igényfelkeltésként egy példát. 15 éves tartamra kb. kb. 20 millió Ft.

Szerintünk ennyiből már igazán telhet kellemes nyugdíjas évekre akár, de ha reálisan tekintjük, és menet közben a nagyobb célokra kiveszünk is, akkor is, ha 25 -30 éves korban elkezdünk egy ilyen programot, akkor is finanszírozható a gyerekeknek az egyetemi évek (igen magas szinten), és egy-egy kezdő lakás nekik és még mindig marad egy kb. 30millió a kellemes nyugdíjas évekre.

És akkor még nem is szóltam arról, hogy egy ilyen családi vagy céges alap micsoda nyugalmat és biztonságot adhat! Nehéz egy életet úgy végigélni, hogy egy-két komoly anyagi válság ne essen meg: munkahelyváltás, céges csőd, stb. Ha jó helyen van a tartalékalap, és jól van menedzselve, akkor az ilyen átmeneti válságok jól kezelhetők.

Mire jó még a 10% ?

Az előző jövedelmi viszonyokat figyelembe véve, tegyük fel, hogy 3 éves gyermekünk számára tervezzük, hogy 23 éve korára, tehát 20 év múlva legyen egy saját lakása. Az ingatlan mai értéke legyen, mondjuk 8.000.000.-. Forint.

Ez a lakás 20 év múlva átlag 3 %/év inflációt feltételezve, (ami ugyanilyen mértékben rontja, azaz növeli az ingatlan értékét), 8.000.000 X 1,03 X (20) = 16.480.000.- Ft (jövő értéken), tehát az ingatlan vásárláshoz ekkora tőkére van szükségünk.

Amennyiben ezen idő alatt befektetünk havonta pl. 22 ezer Forintot, az évente 264.000 Forint.

(ez az összeg el is marad az előzőekben említett éves 300.000 Ft-tól)

Megtakarításunk évente átlagosan “szerény” nominális 8%-ot hoz, akkor 20 év múlva rendelkezésünkre fog állni a befizetett tőke, azaz 5,2 millió Forint illetve a hozam 15,9 millió Forint, így a hozam fedezni fogja az ingatlanunk értékét és részben pl. a nyugdíjunkra is tettünk félre, a befektetésünkből.

Ha mindezt ingatlan hitelből akarjuk

Az összeg, amire szükségünk van a fent már kiszámolt 16,4 millió Forint. Nézzük, hogy hitel felvétele esetén mennyit fizetünk vissza, hiszen itt a befektetés negatív jellegű. Csak 6%-os hitelkamattal számolva a havi törlesztő részlet kb 114 ezer Forint, ami évente 1.368 ezer Forint.

20 év alatt így visszafizettük a tőkét, azaz 16,4 milliót, illetve még ráfizettünk 11,46 millió Forintot, az összesen kb. 28 millió Forintot. Az egyszerűség miatt a hitelfelvétel során keletkező plusz költségekkel nem számoltunk úgy mint: értékbecslési díj, hitelbírálati díj, folyósítási jutalék, rendelkezésre tartási díj, kezelési költség, közjegyzői munkadíj, életbiztosítás, hiteles tulajdoni lap díja, jelzálog bejegyzés. Pedig ezek költségét szintén valakinek ki kell fizetni.

A példában szintén nem számoltunk azzal, hogy a kamatok változhatnak és ha devizahitelünk van, akkor svájci frank esetén az elmúlt évek változásit figyelembe véve, oda írhatunk még +50%-ot. Plusz “megnyertünk” még egy teljesen kiszámíthatatlan és általunk nehezen befolyásolható jövőképet, ami előbb-utóbb nem csak a pénztárcánkat terheli, hanem az egészségünket is károsítja.

Összegzés

Visszatérve a számokhoz; megtakarítás esetén van egy ingatlanunk 5,2 millió Forintból (havi 22 eFt) vagy ugyanezt az ingatlant megvesszük 28 millió Forintból (havi 114 eFt).

A különbség ugye brutális? Különösen úgy érdekes a kérdést szemlélni, hogy egy életünk és egy életkeresetünk van. Magyarán ugyanabból a megkeresett pénzből fizetünk ugyanazért a lakásért 5-ször annyit. Nyilván költhetnénk ezt a pénzt máshogy és másra is…

Miben különbözik Magyarországi öngondoskodás, illetve tartalékos szemlélet mondjuk Ausztriától, Németországtól, az USA-tól? Ezekben az országokban a családok 65-70%-a rendelkezik hosszú távú értékpapír alapú megtakarításokkal. Nálunk ez az arány kb. 5%.

Ön kedves olvasó melyik részhez tartozik a 95%-hoz vagy az 5 %-hoz?

 Szeretne többet megtudni? Vannak kérdései?  Kérjen időpontot most!

Figyelem! A tájékoztatás nem teljes körű. A jelen oldalon leírtak nem minősülnek konkrét ügyben adott befektetési-, adó-, vám-, társadalombiztosítási vagy egyéb üzleti tanácsnak. A Befektetési Politika és a befektetések tervezése a pénzügyi tervezés menetében nem irányul befektetési tanácsadásra, nem javasol, és nem valósít meg semmilyen befektetési tranzakciót. Az EBP Kft. nem vállal semmilyen felelősséget az itt megfogalmazottak helytelen felhasználásából eredő esetlegesen bekövetkező anyagi és erkölcsi károkért, jogkövetkezményekért.