„Arra a megfigyelésre tettem szert, hogy egy célirányos élet általában jobb, gazdagabb, egészségesebb, mint egy céltalan, és jobb az idővel előre tartani, mint az idő ellen visszafelé lépkedni.” Carl Gustav Jung

Vagyonbiztosítás

Ki köthet vagyonbiztosítást?

Mire terjedhet ki a vagyonbiztosítás védelem?
Milyen önrész típusok léteznek?
Milyen előforduló biztosítási események lehetnek?

A vagyonbiztosítás olyan biztosítás, amelynek tárgya valamely vagyontárgy, vagyoncsoport vagy vagyoni érdek véletlen károsító eseményből származó kárának megtérítése. Az elhatárolás tehát a biztosítás tárgya szerint történik.

Ki köthet vagyonbiztosítást?

A Ptk. szabályozza, hogy ki lehet vagyonbiztosítási szerződés szerződője:
548. § Vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg.

A vagyonbiztosításokat az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:

  • a biztosított veszély nemek szerint (tűz, jég, baleset, emberi, természeti eredetű)
  • a biztosítás tárgya, objektuma szerint (vagyontárgy, vagyoni érdek, jog, felelősség)
  • a biztosított személyek jellege szerint (magánszemélyek, vállalkozók, önkormányzatok…)
  • szolgáltatásuk szerint (limitált szolgáltatású és korlátlan fedezetű biztosítások)
  • a szolgáltatás jellege szerint (pénzben, természetben)
  • kötelező, önkéntes

Mire terjedhet ki a vagyonbiztosítás védelem?

A vagyonbiztosítás, mint már említettük kárbiztosítás. A kárbiztosítás célja a konkrét szükséglet kielégítése, a biztosító teljesítésének alapja mindig a tényleges kár. A biztosítási védelem az alábbiakra terjedhet ki:

  • felmerült kár: az az érték, amellyel a károsult vagyona a károsulás (károkozás) következtében csökken.
  • indokolt kiadás: amely a károsodással, annak következményeinek csökkentésével, majd ezek megszüntetésével kapcsolatban a veszélyviselő részéről kiadásként állt elő, ami szintén csökkentette a károsult vagyonát.
  • elmaradt jövedelem: az az érték, amellyel a károsult vagyona gyarapodott volna akkor, ha a káresemény nem következik be.
  • nem vagyoni károk: a felelősségbiztosítással összefüggésben egzaktul ki nem számítható, pl. pszichikai, vagy fizikai sérülésekből adódó károsodás.

Helyreállítási érték

  • Totálkáron a gazdaságossági szempontok figyelembe vételével, a vagyontárgy teljes cseréjével történő pótlást értjük.
  • Javítási költségen: a nem teljes cserével, gazdaságosan javítható, az eredeti műszaki állapotnak megfelelő helyreállítás pénzben kifejezett költségét érjük. (ide tartozik a vagyontárgy szükséges szállításával, takarításával, állapotfelmérésével kapcsolatos költség is.)
  • Várható érték (előgondoskodás) Várható érték alatt valaminek a jövőbeni értékét, vagyis olyan gyors és meghatározott időre korlátozható értéknövekedést értünk, amely érték elérésének időpontja és mértéke előre meghatározható. ( pl.: készletnövekedés, beruházás befejezés)
  • Új érték: Új értéken a biztosításban a vagyontárgy meghatározott időpontbeli -káridőponti- új állapotban való beszerzési árát, vagy újra-bekerülési költségét, vagy újraelőállítási költségét értjük. (Az új értéket a ténylegesen károsult vagyontárgy értékére vonatkoztatjuk és nem a helyette beszerezhetőére!)

A kártérítés mértékét korlátozni lehet. A felső korlát a biztosítási összeg, az „alulról” történő korlátozás az önrészesedés kikötése. Az önrészesedés alkalmazásának egyik célja hogy a kisösszegű, ún. bagatell károk térítését a biztosítási rendszerből kizárja. A másik cél pedig a kármegelőzés elősegítése, azaz a morális kockázat mérséklése azzal, hogy a tényleges kár mértékét magának a károsultnak is kell viselnie.

Milyen önrész típusok léteznek?

  • Feltételes (integrál) önrész. Ebben az esetben a biztosító nem téríti meg az önrész összege alatti károkat. Ha azonban a bekövetkezett kár meghaladja az önrész összegét, akkor a teljes kárt megfizeti a biztosító.
  • Levonásos (abszolút) önrész. Ebben az esetben az önrész összegét minden kárból levonják. Mértéke abszolút összegben és százalékban is megállapítható attól függően, hogy melyik megoldással eredményesebb a kármegelőzés és a bagatell károk kizárása.

Milyen előforduló biztosítási események lehetnek?

  • Tűzbiztosítási esemény
  • Robbanásbiztosítási esemény
  • Villámcsapás biztosítási esemény
  • Földrengés biztosítási esemény
  • Földcsuszamlás biztosítási esemény
  • Kő és földomlás biztosítási esemény
  • Üregbeomlás biztosítási esemény
  • Szélvihar biztosítási esemény
  • Felhőszakadásból eredő elöntés biztosítási esemény
  • Árvíz biztosítási esemény
  • Belvíz biztosítási esemény
  • Hónyomás biztosítási esemény
  • Jégbiztosítási esemény
  • Fagybiztosítási esemény
  • Törésbiztosítási esemény
  • Betöréses lopásbiztosítási esemény
  • Rablásbiztosítási esemény
  • Jogtalan behatolás, rongálás biztosítási esemény
  • Vezetékből kiömlő víz, stb. károkozással kapcsolatos biztosítási esemény
  • Hitelbiztosítási esemény
  • Felelősségbiztosítási esemény
Figyelem! A tájékoztatás nem teljes körű. A jelen oldalon leírtak nem minősülnek konkrét ügyben adott befektetési-, adó-, vám-, társadalombiztosítási vagy egyéb üzleti tanácsnak. A Befektetési Politika és a befektetések tervezése a pénzügyi tervezés menetében nem irányul befektetési tanácsadásra, nem javasol, és nem valósít meg semmilyen befektetési tranzakciót. Az EBP Kft. nem vállal semmilyen felelősséget az itt megfogalmazottak helytelen felhasználásából eredő esetlegesen bekövetkező anyagi és erkölcsi károkért, jogkövetkezményekért.